Abstract
<jats:p>A digitális média a koragyermekkori fejlődés meghatározó környezetévé vált, amely egyaránt befolyásolja a gyermekek kognitív, érzelmi és szociális fejlődését. Jelen tanulmány célja két vizsgálat – egy kvantitatív kérdőíves felmérés (N = 128) és egy kvalitatív fókuszcsoportos interjús kutatás (13 csoport) – eredményeinek integrált bemutatása, különös tekintettel az óvodapedagógusok médiatudatosságára és a digitális eszközhasználathoz kapcsolódó attitűdjeikre. A kérdőíves szakasz az EU DigComp 2.2-re támaszkodó eszközzel, tematikus blokkok (eszközhasználat, médiatudatosság, szülői és gyermeki mintázatok) szerkezetben készült. A fókuszcsoportos szakasz 8 helyszínen folyt; elemzése a Saldaña-féle ciklikus kódolás tematikus és elméletvezérelt kategóriákkal történt; a módszertani érvényességet trianguláció és reflexív eljárások biztosították. A tanulmányt az IMRAD-protokoll szerkezetére építve készítettük azzal a céllal, hogy feltárjuk a pedagógusok digitális kompetenciáit, a szülői médiahasználathoz kapcsolódó attitűdjét, a gyermekek képernyőidőhöz fűződő viszonyát és az óvodai intézményi gyakorlatok helyzetét. A pedagógusok önértékelése középszintű digitáliskompetenciát jelez, miközben a pedagógiai célú eszközhasználat (tablet, interaktív tábla) alacsony. A napi internethasználat (≈71 perc) és közösségimédia-használat (≈58 perc) meghaladja a televíziónézést (~61 perc), a fő információforrás a személyes kapcsolati háló. A gyermekek képernyőhasználata gyakran 3 éves kor előtt indul; a „digitális bébiszitter” jelenség széles körű; a túlzott képernyőidő figyelmi, érzelemszabályozási és szociális nehézségekkel társul. Az óvodai integráció megítélése mérsékelt vagy alacsony; ugyanakkor erős igény látszik célzott, gyakorlatorientált továbbképzésre. Az eredmények azt mutatják, hogy a digitális média tudatos integrációja mind a családi, mind az intézményi környezetben hiányos, miközben a pedagógusok és a szülők is jelentős kihívásokkal szembesülnek.</jats:p>