Abstract
<jats:p>A kutatás aktualitását a fiskális kockázatok növekedése, valamint a helyi költségvetések hadiállapot alatti működését övező bizonytalanság fokozódása alapozza meg, ami szükségessé teszi a saját bevételi bázis kialakítására és az adóbevételek kezelésére vonatkozó megközelítések újragondolását. Jelen tanulmány a helyi önkormányzatok pénzügyi fenntarthatóságának és rezilienciájának kérdéskörét vizsgálja a geopolitikai instabilitás és a háborús gazdaság körülményei között, fókuszálva az ukrajnai Beregszászi kistérség költségvetési gazdálkodására a 2021–2025 közötti időszakban. A kutatás célja a kistérségi bevételek szerkezetének, dinamikájának és a fiskális decentralizáció háborús környezetben betöltött szerepének mélyreható elemzése. A módszertan a költségvetési beszámolók adatainak kvantitatív, összehasonlító statisztikai vizsgálatán alapul, kiegészítve a szakirodalmi források szisztematikus feldolgozásával. Az eredmények rámutatnak, hogy a vizsgált időszakban a Beregszászi kistérség bevételei nominálisan növekedtek, amelyet jelentős mértékben az inflációs hatások és a helyi gazdaság hadiállapothoz való adaptációja vezérelt. Kiemelkedő tendencia a pénzügyi autonómia kényszerű, de markáns erősödése: az adóbevételek aránya az összes bevételen belül 45,41%-ról (2021) 61,31%-ra (2024) emelkedett, miközben az állami transzferek súlya drasztikusan csökkent. Az adószerkezeten belül a személyi jövedelemadó (SZJA) dominanciája mellett megfigyelhető a helyi adók – különösen az egységes adó és az ingatlanadó – szerepének felértékelődése, ami a diverzifikáció irányába mutató elmozdulás. Az adózói szerkezet elemzése a természetes személyek (egyéni vállalkozók) befizetéseinek dinamikus növekedését igazolja, ami a mikro- és kisvállalkozói szektor alkalmazkodóképességére utal a válságidőszakban. Az eredmények gyakorlati jelentőségét azok költségvetési tervezésben való alkalmazhatósága, továbbá a kistérség saját bevételi bázisának megerősítését célzó intézkedések kidolgozásában történő felhasználhatósága határozza meg, különös tekintettel a helyi adók adminisztrációja hatékonyságának növelésére és az adózói kommunikáció fejlesztésére. Indokolásra került, hogy a saját bevételek arányának emelése szükségszerűen együtt jár a transzparenciát erősítő eszközök (nyílt adatok, közérthető költségvetési beszámolás, vizualizációk) fejlesztésével, valamint a polgárok költségvetési prioritások kijelölésében való részvételét biztosító mechanizmusok kiterjesztésével, ami hozzájárul a fiskális fegyelem erősítéséhez és a külső tényezőkkel szembeni reziliencia növeléséhez. A tanulmány következtetései szerint a hosszú távú fenntarthatóság kulcsa a saját bevételi bázis szélesítése, az adóadminisztráció digitalizációja, valamint a fiskális transzparencia és a lakossági kommunikáció (participatív költségvetés) erősítése. A kutatás igazolja, hogy a válságálló adópolitika nem csupán pénzügyi technikai kérdés, hanem a közbizalom és a demokratikus elszámoltathatóság függvénye is.</jats:p>