Abstract
<jats:p>Valerian Mader (1558–1605?) könyvének nemcsak az adja a különlegességét, hogy egyetlen fennmaradt példányt ismerünk belőle, hanem az a személyes és lírai hangvétel is, amely a korszak neolatin költeményeiből általában hiányzik. Olvashatunk szerelmi jó tanácsokról és szerelmi kínokról, barátja betegségére ajánlott szilvaleves receptről, gyerekkorának félelmetes farsangi élményéről, kilencévesen egy eltévedt muskétagolyótól szerzett traumatikus sebesüléséről, a sárospataki hidegben egy ajándékba kapott köpenyről, elfogyott írópapírokról, egy tankönyveit házába befogadó lelkészről, egy tavaszi kora reggelről a Vág partján, egy kisgyermeknek ajándékba küldött körtékről, a Tycho Brahe-féle 1577- es üstökösről, pestisről és unitárius lelki pestisről, a zsolnai iskola felgyújtásáról, a török kegyetlenségeiről, gyermekei haláláról, a mezőn egy fiókáit védeni próbáló lekaszált madárról, sőt erdélyi rablókról, akiktől zenei tudásának hála megmenekült. Jelen kiadásunk és összefoglaló tanulmányunk tisztelgés a magyar irodalomtörténet ezen méltatlanul elfeledett költője előtt.</jats:p>