Abstract
<jats:p>Az energia és alapanyagárak emelkedése Európa több országában is áremelkedést okozott az élelmiszeriparban. Az input költségek emelkedése, a forint árfolyam alakulása, valamint az általános inflációs nyomás együttesen az élelmiszer árak jelentős emelkedéséhez vezetett. Az élelmiszer-árak stabilizálása, a drágulás lassítása érdekében Magyarországon 2025. március 17-től árréskorlátozás lépett hatályba. A tanulmány elemzi az árrésstop szabályozás élelmiszerkiskereskedelemre gyakorolt hatását, kiemelve azt, hogy milyen hatással van az érintett vállalatok jövedelmezőségére, az ellátási láncban érintett gazdasági szereplők együttműködésére. A tanulmányban az Opten adatbázis szekunder adatainak elemzésén keresztül vizsgáljuk, hogy miért korlátozott az árrésstop közvetlen hatása a kijelölt termékek fogyasztói áraira, illetve miért nem eredményez az árrésstop tartós árcsökkentést. Bemutatásra kerülnek az élelmiszer-kiskereskedelmi árrésstop intézkedés gazdasági és piaci hatásai, illetve a beszállítók pótlólagos költségeinek megjelenése a fogyasztói árakban. A kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy a magas élelmiszerinfláció miért nem a kiskereskedelmi árrések emelkedésére vezethető vissza elsődlegesen, ezért miért nem hatékony és a kiskereskedelmi árrések központi szabályozása miért nem a legmegfelelőbb eszköz az infláció kezelésére/visszaszorítására.</jats:p>