Abstract
<jats:p>2022-ben az Európai Unió átértékelte bővítéspolitikáját: a Nyugat-Balkán térségében Bosznia-Hercegovina tagjelölt státuszt kapott, Észak-Macedóniával és Albániával megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Utóbbi integrációjához az EU nagy reményeket fűz, mivel Albánia biztos elköteleződést mutat a csatlakozás iránt, álláspontját rendszeresen az uniós irányvonalhoz igazítja. A tagjelölt országokról kiadott bővítési jelentések árnyalják ezt a képet, a dokumentumok tendenciózusan kifogásolják az Albán Köztársaság Nemzetgyűlésének működését. A tanulmány célja a jelentések kontextusában vizsgálni Albánia helyét az uniós bővítéspolitikában. Az elemzés különös figyelmet fordít a parlament működésére, mely magyarázó erővel bírhat az uniós standardok átvételének sikerességéről és a bővítéspolitika állapotáról. A dolgozat alátámasztja, hogy Albániában a parlamenti munka kifogásolható minőségű, a végrehajtó hatalom kontrollja nem valósul meg, és a csatlakozáshoz szükséges érdemi reformok, Európa-centrikus normák kezdetlegesek.</jats:p>